A rák olyan nagyszámú betegség, melyeket a szabálytalan elváltozásokkal küzdő, normál testszövet beszűrődését és elpusztítását okozó kóros sejtek kialakulásával jellemezhetjük. A rák gyakran képes szétterjedni a szervezetben.

A rák a világon a második vezető halálok. A túlélési arányok folyamatosan javulnak sokfajta daganat esetében, köszönhetően a rákszűrésnek és a rák kezelésének javulásában.

Rák okai: Tünetek

A rák által okozott jelek és tünetek attól függően változnak, hogy a test mely része érintett.

Néhány általános jel és tünet ami a rákkal kapcsolatos, de nem specifikus:

• Fáradtság
• A bőr alatt érezhető duzzanat
• Súlyváltozások, beleértve a hirtelen fogyást vagy hízát
• A bőr megváltozása, például sárgulás, sötétedés vagy bőrpír, olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak
• A bél- vagy húgyhólyag változás
• Tartós köhögés vagy légzési nehézség
• Nyelési nehézség
• Rekedtség
• Tartós emésztési zavar vagy kellemetlen érzés étkezés után
• Tartós, megmagyarázhatatlan izom- vagy ízületi fájdalom
• Tartós, megmagyarázhatatlan izzadás vagy éjszakai izzadás
• Megmagyarázhatatlan vérzés vagy zúzódás

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Beszéld meg kezelőorvosoddal, ha a tüneteid tartósak

Ha nincsenek jelek vagy tünetek, de aggódsz a rák kockázatával kapcsolatban, beszéld meg orvosoddal az aggodalmad. Kérdezd meg, hogy mely rákszűrési vizsgálatok és eljárások megfelelőek számodra

A rákot a sejtek DNS-változásai (mutációk) okozzák. A sejtek belsejében lévő DNS nagyszámú egyedi génbe van csomagolva, amelyek mindegyike tartalmaz egy sor utasítást, amely a sejteknek megmondja, milyen funkciókat kell elvégezni, valamint hogyan kell növekedni és osztódni. Az utasításokban szereplő hibák miatt a sejt leállíthatja a normál működését, és lehetővé teheti a sejtek számára, hogy elrákosodjanak.

Rák okai: Mit csinálnak a génmutációk?

A génmutáció egy egészséges sejtet így irányíthat:

• Engedélyezi a gyors növekedést. A génmutáció engedélyt adhat gyorsabb növekedésre és osztódásra. Ez a folyamat sok új sejtet hoz létre, amelyek ugyanazt a mutációt hordozzák.
• Nem hagyja abba az ellenőrizetlen sejtnövekedést. A normális sejtek tudják, mikor kell meghalniuk, hogy csak a megfelelő számú sejtek legyenek. A rákos sejtek elveszítik a kontrollt (tumorszuppresszor gének), amelyek megmondják nekik, mikor kell abbahagyniuk a növekedést. Egy tumorszuppresszor gén mutációja lehetővé teszi, hogy a rákos sejtek tovább növekedjenek és felhalmozódjanak.
• Hibát okoz a DNS hibák javításakor. A DNS-javító gének hibát keressenek a sejt DNS-jében, és korrekciókat tesznek. Egy DNS-javító génben mutáció azt jelenti, hogy más hibákat nem korrigálnak, ami miatt a sejteket rákossá válnak.

Ezek a mutációk a leggyakoribbak a daganatokban. De sok más génmutáció is hozzájárulhat a rák kialakulásához.

Mi okozza a génmutációt?

A génmutációk több okból is előfordulhatnak, például:

• Génmutációk, amelyekkel velünk születettek. Lehet, hogy olyan genetikai mutációval születettél, amelyet örököltél a szüleidtől. Ez a fajta mutáció a rákos megbetegedések egy nagyon kis százalékát érintik csak.
• A születés utáni genetikai mutációk. A legtöbb génmutáció a születés után következik be, és nem öröklődik. Számos oka lehet a génmutációnak, például dohányzást, sugárzás, vírusok, rákot okozó vegyi anyagokat (rákkeltő anyagokat), elhízás, hormonok, krónikus gyulladást és a testmozgás hiánya.

Génmutációk gyakoriak a normál sejtnövekedés során. A sejtek azonban olyan mechanizmust tartalmaznak, amely felismerik a hibákat, és utána ki is javítják. Időnként azonban egy javítás elmarad. Ez is okozhat daganatot.

Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a génmutációk?

Azokat a génmutációkat, amikkel születtél, és azokat, amelyeket egész életed során szereztél, együtt okozhatnak daganatot.

Például, ha örököltél egy genetikai mutációt, amely rákos megbetegedést okoz, akkor ez nem jelenti azt, hogy biztosan rákos leszel. Ehhez még szükség lehet egy vagy több génmutációra a rák kialakulásához. Az örökölt génmutációval valószínűbbé válhat, hogy nagyobb esélyed van a daganatos megbetegedésre, mint más embereknek.

Nem világos az orvostudománynak eddig, hogy hány mutációnak kell felhalmozódnia a rák kialakulása érdekében. Valószínű, hogy ez a daganattípusok szerint változik.

Rák okai: Kockázati tényezők

A rák kockázatának növelésére ismert tényezők a következők:

A korod

A rák évtizedekig is letarthat, amíg kialakul. Ezért a rákos megbetegedések többsége 65 éves korban vagy később alakul ki. Bár gyakoribb az idősebb felnőtteknél, a rák nem kizárólag felnőtt betegség – a rák diagnosztizálható bármely életkorban.

A szokásaid

Egyes életmódbeli döntésekről ismert, hogy növelik a rák kockázatát. Dohányzás, naponta egynél több alkoholtartalmú ital, túlzott napozás vagy gyakori hólyagos napégés, elhízás, és a szexuális úton terjedő betegségek is hozzájárulhatnak a rákhoz.

Ezeket a szokásokat meg tudod változtatni így csökkentve a rák kockázatát – habár egyes szokásokat könnyebb míg másokat nehezebb megváltoztatni.

A családi kórtörténet

A rákos megbetegedéseknek csak egy kis része örökletes. Ha a rák gyakori a családodban, akkor lehetséges, hogy a mutációk egy generációról a másikra is öröklődnek. Lehet, hogy egy genetikai vizsálatot is érdemes csináltatnod, annak megállapítására, hogy örököltél-e olyan mutációkat, amelyek növelhetik bizonyos rákos megbetegedések kockázatát. Ne felejtsd el, hogy az öröklött genetikai mutáció nem feltétlenül jelenti azt, hogy rákos leszel.

Az egészségügyi állapotod

Egyes krónikus egészségi problémák, például a fekélyes vastagbélgyulladás, jelentősen növelhetik bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Beszélj orvosoddal a kockázataidról.

A környezeted

A környezeted olyan káros vegyi anyagokat tartalmazhat, amelyek növelhetik a rák kockázatát. Még akkor is, ha nem dohányzol, akkor is belélegezheted a másodlagos füstöt, ha olyan helyen vagy, ahol az emberek dohányoznak, vagy ha olyan emberrel élsz együtt, aki cigizik. Az otthoni vagy munkahelyi vegyszerek, például az azbeszt és a benzol, szintén növelik a rák kockázatát.

Rák okai: Szövődmények

A rák és annak kezelése számos szövődményt okozhat, többek között:

• Fájdalom. A fájdalmat okozhat a daganat, bár nem minden rák fájdalmas. A gyógyszerek és más megközelítések hatékonyan képesek kezelni a rákkal kapcsolatos fájdalmat.
• Fáradtság. A rákban szenvedők fáradtsága sok oka lehet, de gyakran kezelhető. A kemoterápia vagy a sugárterápiás kezelésekkel kapcsolatos fáradtság gyakori, de általában csak átmeneti.
• Nehéz légzés. A daganat vagy akár a kezelése is légzési nehézségeket okozhat. A kezelések után enyhülhet.
• Émelygés. Bizonyos rákos megbetegedések és rákkezelések émelygést okozhatnak. Orvosa néha meg tudja mondani, , hogy a kezelés hányingert fog-e okozni. A gyógyszerek és egyéb kezelések segíthetnek megelőzni vagy csökkenteni az émelygést.
• Hasmenés vagy székrekedés. A rák és a rák kezelésére hatással lehet a bélre ami hasmenést vagy székrekedés is okozhat.
• Fogyás. A rák és a rákkezelés is súlyvesztést okozhat. A rák elfogyasztja az tápanyagokat a normál sejtektől, így megfosztva őket az energiától. Ez gyakran nem befolyásolja, hogy hány kalóriát vagy milyen ételt fogyasztasz és nagyon nehéz kezelni. A legtöbb esetben a mesterséges táplálás a mint például csövön keresztül lejutatott táplálék a gyomorba vagy a vénán történő táplálás is megoldást nyújthat a súlycsökkenés ellen.
• Kémiai változások a szervezetben. A rák megbillentheti a szervezeted normális kémiai egyensúlyát, és növelheti a súlyos szövődmények kockázatát. A kémiai egyensúlyhiányok jelei és tünetei lehetnek túlzott szomjúság, gyakori vizelés, székrekedés és zavartság.
• Agyi és idegrendszeri problémák. A rák a közeli idegekre nyomodhat, és fájdalmat és a test egy részének működési zavarát is okozhatja. Az agyat érintő rák fejfájást és sztrókszerű jeleket és tüneteket okozhat, például gyengeséget a tested egyik oldalán.
• Szokatlan immunrendszeri reakciók a daganatra. Egyes esetekben a szervezet immunrendszere reagálhat a rák jelenlétére azáltal, hogy megtámadja az egészséges sejteket. A paraneoplasztikus szindrómának köszönhetően ezek a nagyon ritka reakciók számos jelhez és tünethez vezethetnek, mint például a sétálási problémák vagy rohamok.
• A rák szétterjed. A rák előrehaladtával szétterjedhet (metasztatizálja) a test más részeire is. A rák terjedése a rák típusától is függ.
• Kiújulás. A rák túlélőinek kockázatot jelentenek a rák ismételt megjelenése. Néhány daganatos megbetegedésnél nagyobb rá az esély, mint másoknál. Kérdezd meg a kezelőorvosod arról, hogy mit tehetsz a daganatos megbetegedések kockázatának csökkentése érdekében. Kezelőorvosod a kezelés után is kontrollvizsgálatokra fog visszahívni. Ez időszakos tartalmaz a kezelést követő hónapokban és években.

Rák okai: Megelőzés

Az orvosok számos módszert azonosítottak a rák kockázatának csökkentésére, például:

• Ne cigarettázz. Ha dohányzol, hagyd abba. Ha nem dohányzol el ne kezd!. A dohányzáshoz számos rákfajta kötődik – nemcsak a tüdőrák. Az azonnali abbahagyása csökkenti a rák kockázatát a jövőben.
• Kerüld el a túlzott napon való tartózkodást. A napsugárzásnak kitett bőrfelületet az ultraibolya (UV) sugárzásnak köszönhetően növelhetik a bőrrák kockázatát. Korlátozd a napon való tartózkodást inkább menj az, de ha mégis kint kell lenned a napon akkor viselj védőruhát és használj fényvédő krémet.
• Egyél egészségesen. Változtass az étrendeden egyél sok gyümölcsöt és zöldséget. Egyél teljes gabonát és a sovány fehérjét.
• Mozogj mindennap. A rendszeres testmozgás csökkenti a rák kialakulásának a kockázatát. Célozz meg legalább 30 percet naponta, a hét minden napján. Ha még nem vagy hozzászokva, mert most kezded el, akkor az elején könnyebb gyakorlatokat válassz.
• Egészséges testsúly fenntartása. A túlsúly vagy az elhízás növelheti a rák kockázatát. Az egészséges testtömeg elérése és fenntartása az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás kombinációja.
• Alkoholt mérsékelten fogyassz. Ha alkoholt akarsz inni, akkor korlátozd azt egy italra naponta.
• Rákszűrési vizsgák ütemezése. Beszéld meg a kezelőorvosoddal, hogy milyen típusú rákszűrési vizsgálat a legjobb a számodra a kockázati tényezők alapján.
• Kérdezd meg kezelőorvosod az immunizálással kapcsolatban. Bizonyos vírusok növelik a rák kockázatát. Az immunizálás segíthet megakadályozni a májrák és a humán papillomavírus (HPV) kockázatát növelő vírusokat, beleértve a hepatitis B-et is, ami növeli a méhnyakrák és egyéb rákos megbetegedések kockázatát. Kérdezd meg kezelőorvosod, hogy a vírusok elleni immunizálás megfelelő-e a számodra.