Az emberi és állati szervezet egészsége nagyban függ attól, hogy a hormonrendszer, amely az anyagcsere-folyamatoktól a növekedésen és fejlődésen át az alvásig, a kedélyállapotig számos alapvető élettani funkciót és jelenséget szabályoz, megfelelően működik-e. Az EDC-k olyan vegyületek, amelyek ezt a komplex és érzékeny szabályozórendszert zavarják meg úgy, hogy megnövelik egyes betegségek kialakulásának esélyét. Egyes EDC-k a környezetben természetes módon is előfordulnak, míg sok más ilyen vegyületet – egyebek mellett a növényvédőszer-, az elektronikai vagy a kozmetikai iparban – szintetikus úton állítanak elő. Sőt akár adalékanyagként, akár szennyezésként az ételeinkben is találhatók EDC-k.

Milyen betegségekért felelhetnek?

Az ENSZ és a WHO most megjelentetett tanulmányában, amely mindeddig a legteljesebb körű  felmérés, a szerzők rávilágítanak az EDC-k és az olyan egészségi problémák közötti lehetséges összefüggésre, mint a férfimeddőség, a rejtettheréjűség, az emlőrák, a prosztatarák, a gyermeki idegrendszer fejlődésének zavarai, a figyelemzavaros-hiperaktív viselkedés, illetve a pajzsmirigyrák.

Állatkísérletes eredmények nyomán számos egyéb betegség kapcsán is felmerül a gyanú, hogy legalább részben az EDC-k állnak a hátterében: ezek között említhető a cukorbetegség, a fertőzésekkel szembeni csökkent védekezőképesség, az autoimmun kórképek (például a gyulladásos bélbetegségek), az asztma, a szív- és érrendszeri betegségek (az agyvérzést is beleértve), valamint az idegrendszer leépülésével járó krónikus betegségek közül az Alzheimer- és a Parkinson-kór.

Hogyan kerülnek a szervezetbe a mérgek?

Az EDC-kkel a legváltozatosabb módokon kerülhetünk érintkezésbe. Ezek a vegyületek rendszerint ipari, városi vagy mezőgazdasági károsanyag-kibocsátással, illetve a szemétégetés melléktermékeként kerülnek a környezetbe, az emberi szervezetbe pedig a táplálékkal, a belélegzett levegővel és porral, az ivóvízzel, valamint közvetlen bőrkontaktus útján jutnak be. A kisgyermekek ráadásul fokozottan veszélyeztetettek, részben a felnőttekénél aktívabb anyagcseréjük folytán, részben amiatt, hogy a kezükre kerülő szennyeződések nagyobb eséllyel jutnak be a szájukon át a szervezetükbe. “A kemikáliák egyre inkább a modern élet részét képezik, és az egyes nemzetek gazdaságai számára hasznot hajthatnak, azonban nem megfelelő kezelésükkel alapvető fejlődési célok elérését, általánosságban a fejlődés fenntarthatóságát kockáztatjuk” – hangsúlyozza Achim Steiner, az ENSZ környezeti programjának egyik felelőse.

Méreg: Nyolcszáz gyanús vegyület

Természetesen az iparosodott világban egyre gyakoribbá váló betegségekért nem egyedül a környezeti kemikáliák tehetők felelőssé,. Ezekért egy sor más faktor, egyebek között az átlagéletkor növekedése és az egészségtelen táplálkozás is okolható. Azonban nehéz az okokat és a következményeket pontosan feltárni addig, amíg óriási hézagok tátonganak tudásunkban. Ezért a tanulmány szerzői cselekvési tervet javasolnak. Az eddigi gyakorlatot, miszerint csak néhány ismertebb EDC-t vizsgáltak részletesen, jóval átfogóbb stratégiának kellene felváltania, hogy ne csak a jéghegy csúcsát lássuk.

Körülbelül 800 vegyületről gyanítható, hogy beleszól hormonrendszerünk működésébe. Akár a hormonhatást kiváltó molekuláris kapcsolók, a hormonreceptorok szintjén, akár a hormonok testünkben zajló előállításának és átalakításának befolyásolásával. Ezeknek csak elhanyagolható hányadáról készült olyan részletes tanulmány, amely a teljes szervezet szintjén fellépő endokrin hatásokat azonosíthatta volna. Valójában a ma kereskedelmi forgalomban lévő vegyületek túlnyomó többségéről egyáltalán nem készültek ilyen jellegű felmérések.

Méreg: Sokat el is hallgatnak

Hiányos ismereteink ellenére már most komoly bizonyítékok szólnak amellett, hogy a terhes anyák által a munkahelyen elszenvedett egyes vegyi ártalmak emelik a fiúgyermekekben a rejtettheréjűség esélyét; bizonyos halogénezett szénhidrogén-származékok az erre veleszületetten érzékenyebb nőkben fokozzák a mellrák kockázatát; a férfiakban pedig jobbára azonosítatlan munkahelyi és mezőgazdasági szennyezők hatására emelkedik a prosztatarák veszélye. Ha a feltételezett EDC-k mindegyike átesne az alapos hatásvizsgálatokon, valószínűleg seregnyi újabb összefüggést ismernének fel.

Méreg: A biszfenol A vegyület

Az ENSZ-jelentés készítői felhívják a figyelmet arra is, hogy nem elegendő csupán egyes EDC-ket tanulmányozni. Hiszen a valóságban az emberi és állati populációk az ipari szennyező anyagok jellegzetes keverékeivel találkoznak. És ezek hatása összeadódhat. Végezetül azt is a sürgető teendők listájához sorolják, hogy az ipar szereplőivel komolyabban be kell tartatni jelentési kötelezettségüket. Sok EDC az elhallgatás miatt marad homályban. A tudományos élet szereplői között pedig, különösen a fejlődő és feltörekvő országokban, javítani kell a nemzetközi szintű kommunikáció

Ezt a cikket is olvasd el:

70.000 új daganatos beteg

Ezt a cikket is olvasd el:

Daganat: nálunk pusztít legjobban