A mai nap terméke:
A Lidl-ben kapható konzerv kókusztej.
Konzerv kókusztej
A karboximetil-cellulóz (E466) a cellulózból szintetikus úton előállított, mesterséges vegyület.
Kémiai felépítése
A karboximetil-cellulóz a cellulóz karboximetil-észtere: a cellulózban található egyes hidroxilcsoportokban (–OH) lévő hidrogént karboximetil-csoporttal (-CH2COOH) helyettesítik, így -OCH2COOH-t kapva.
A cellulóz egy glükózból álló polimer, így minden egyes glükózhoz három darab karboximetil-csoport csatlakozhat. Ezt 3,0 DS-ként jelölik (DS = degree of substitution = a hidrogén etil- vagy metilcsoporttal való helyettesítésének mértéke).
Felhasználása
Erősen viszkózus tulajdonsága miatt az élelmiszeriparban emulgeálószerként, valamint térfogatnövelőként alkalmazzák E466 néven. Ezen kívül számos egyéb területen is alkalmazzák, többek között fogkrémekben, vízbázisú festékek adalékanyagaként, szexuális síkosítóként, diétás gyógyszerekben, papírtermékekben, és mesterséges könny előállításához.
Egészségügyi hatások
Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Nagy mennyiségben fogyasztva puffadást, hasmenést okozhat. Nincs ismert toxikus vagy allergén hatása.**
Xantángumi
Xantángumi egy természetes poliszacharid, melyet a Xanthomonas campestris baktériumfaj, cukor erjesztése során állít elő. Az élelmiszeriparban sűrítőanyagként és stabilizálószerként, E415 néven alkalmazzák.
Konzerv kókusztej
Előállítása
Vízben szénhidrátot oldanak fel, majd nitrogén tartalmú vegyületet adnak hozzá, valamint foszfor-forrást (általában nátrium-foszfátot). Ezt követően az ipari fermentációt kevert és levegőztetett bioreaktorban végzik, így a baktériumtenyészet xantángumit választ ki az extracelluláris térbe. Ezzel a módszerrel 3-5 tömegszázalékos xantángumi-koncentráció érhető el. Ezt követően a kapott xantánt izopropil-alkohollal kicsapatják, megszárítják, majd megőrlik. A végeredmény a tiszta xantángumi, vízben nagyon jól oldható, fehér por formájában.
Felhasználása
A xantángumi legfőbb tulajdonsága, hogy kis mennyiségben is jelentősen megváltoztatja az élelmiszerek viszkozitását, ezért általában 0,05% és 0,5% közötti koncentrációban alkalmazzák. Nem-newtoni tulajdonságokkal rendelkezik: a felülettel párhuzamos, vagy tangenciális nyomás hatására viszkozitása növekszik, az erőhatás megszűnése után ez visszaáll. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy könnyen pumpálható anyag, de ezt követően megkeményednek. Például salátaöntetek esetében a salátaöntet csak felrázás után ürül ki az üvegből, majd ismét megkeményedik. Más sűrítőanyagokkal ellentétben a hőmérsékletre és a pH-ra kevéssé érzékeny.
Élelmiszerekben elsősorban fagylaltokban, tojástartalmú ételekben, zselatinokban, lekvárokban alkalmazzák. Az élelmiszerek színét és ízét nem változtatja meg.
Kozmetikumok esetében hidratálóként és emulgeálószerként alkalmazzák.
Megtalálható továbbá egyes kenőolajokban is.
Egészségügyi hatások
Élelmiszerek esetében xantángumi-allergia és kukoricaallergia (abban az esetben, ha kukoricakeményítőből állítják elő) esetén fogyasztása nem ajánlott.
Porként belélegezve tüdőirritációt okozhat..**
Az emulgeálószerek olyan anyagok, amelyek elősegítik egymásban nem oldódó folyadékok (pl. víz és olaj ) egymásban való eloszlatását, azaz az emulzió létrehozását. Csökkentik a közötti felületifeszültséget, így a kisebb olajcseppek képesek úszni a vízben. Ezt az emulziót “olaj a vízben emulziónak” nevezik.
Amikor apró vízcseppek úsznak az olajban azt “víz az olajban emulziónak” nevezik.
Az egyébként egymással nem elegyedő olaj és víz emulgeálószer segítségével látszólag homogén fázissá alakítható.
Az élelmiszeripari technológiákban számos emulzióképzési eljárást alkalmaznak például a krémeknél, sűrítőkknél, haboknál. Az emulgeálószereket széles körben alkalmazzák pl. a margarinokban , süteményekben, pudingokban, levesekben.
Az emulgeátorok közé tartozik az algin, az agar-agar és a lecitin.
Az emulgeálószerek nagy biológiai aktivitással rendelkeznek. Nem szabad kontrollálatlanul alkalmazni őket. Az emulgeálószerekről nagyon kevés toxicitási vizsgálat készült. Ezeket is mind a gyártók végezték, akik negatív eredmény esetén nem hozzák nyilvánosságra az eredményt. A jelenlegi teszt eredmények nem mutatnak káros hatást. Valószínűsíthető azonban, hogy emulgeálószereknek szerepe van a bélproblémák és az allergia kialakulásában.
Az emulgeálószerek módosítják a belek felületét, átjárhatóvá téve az allergének, szennyezők és egyéb adalékok számára.
Élelmiszeradalékként E400-E499 közötti közötti kódokkal szerepelnek.*
*Forrás:vilaglex.hu
**Forrás:wikipedia.hu
Te döntesz: Megveszed és elfogyasztod, vagy sem
Miért próbáld ki mindenképpen a búzafűlevet?
Hogyan segíthet neked?
Nézd meg ezt a videót mindenképpen!
Kövess minket az fb-n is:
Egészségesen Daganat Nélkül
Fontos!!
Ezt olvasd el:
Klinikai kísérleti tanulmányok búzafűlével
Növekedést stimuláló faktor és teljes értékű táplálék
Immunműködés és növekedési hormon stimulálás
Klinikai vizsgálatok: Immunrendszer
Klinikai kísérleti tanulmányok búzafűlével
Élelmiszer adalékanyagok és növényvédő szerek ellenszerei
Klinikai Esettanulmányok: Ellenállóképesség és állóképesség
Immunműködés – immunerősítés
Klinikai kísérleti tanulmányok búzafűlével 2.
Iratkozz fel a hírlevelünkre te is!
Az itt megadott kezelési információ nem az Legyél Egészséges Kft. hivatalos politikája, és nem orvosi tanácsot jelent az orvos szakértelme és megítélése helyett. Célja, hogy te és családod tájékozott döntéseket hozhasson orvosoddal együtt. Kezelőorvosodnak lehet rá oka arra, hogy az általános kezelési lehetőségektől eltérő kezelési tervet javasoljon. Ne habozz kérdezni a kezelési lehetőségeidrő
Legyél Egészséges!
Krizsán Tamás
