A recept tartalmazott kevés kokaint is, amit később koffeinre cseréltek. Az alkohol közvetlenül a piacra dobás előtt került csak ki belőle, amikor Atlantában (ami Georgia államon belül az egyik legnagyobb piac lett volna) alkoholtilalmat hirdettek.
A szénsav viszont véletlenül került bele a kísérletezés során, és mivel akkoriban a szénsavat az egészségre különösen jótékony hatásúnak gondolták, Pemberton megtartotta – így már kellőképpen különbözött a hasonló funkciókkal árult különféle gyógytonikoktól.
A 1886-os premierkor a kólát úgy hirdette, mint a morfiumfüggőség mellett a migrént, impotenciát, emésztési zavarokat és mindenféle idegrendszeri problémát gyógyító szert.

A siker finoman szólva sem volt eget rengető, ráadásul Pemberton meg is betegedett – kiderült, hogy gyomorrákja van –, és visszazuhant a morfiumfüggőségébe, amit ezek szerint nem sikerült a kólával meggyógyítani. A receptet, és a Coca-Cola jogait 1888-ban eladta egy atlantai üzletembernek, Asa Candlernek 550 dollárért.( A cég ma nagyjából 200 milliárd dollárt ér)
Candler megalapította a Coca-ColaCompanyt, és agresszív marketinggel világsikerre vitte a kólát.

Pemberton azonban ezt már nem élte meg, 1888. augusztusában meghalt, koldusszegényen, morfiumfüggőként.

Forrás : index.hu/tudomány