Az E-számok
Az E-számok: Az Európai Unióban engedélyezett étel adalékanyagok rövid jelölései, amelyek a feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában.
A hatályos szabályozás szerint „adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik”. (Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 sz. előírás)
A számozás az International Numbering System (INS)-t követi, amit a Codex Alimentarius bizottság állapít meg. Az INS adalékanyagoknak csak egy részét engedélyezte az EU.
Az adalékok felhasználása évek óta folyó vita tárgya.
Sok adalékanyagról a laikusok úgy gondolják, hogy olyan betegségek kialakulásáért felelősek, mint az allergia, a neurológiai betegségek, emésztési zavarok, rák, szívbetegség és arthritis, de ezeknek csupán töredékéről bizonyosodott be ez az állítás, és jó részük már nem is található az élelmiszeradalékok között. Az utóbbi években felmerült a kérdés, hogy az élelmiszeradalékok vagyis az E-számok egy része genetikailag módosított eredetű. Néhányuk nem felel meg vallási (például kóser, halal) vagy vegetáriánus előírásoknak.
Az élelmiszer-adalékokról magyar nyelven is számos helyen olvashatunk. Ezeknek a forrásoknak a színvonala meglehetősen egyenetlen és jól tükrözi a közvélemény tájékozatlanságát. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal legutóbbi, nem reprezentatív felmérése szerint összesen 303 megkérdezett közül 46,9 százalék (142) úgy vélte, hogy az összes adalékanyagot be kellene tiltani. A válaszadók 35,6%-a (108) szerint az adalékanyagok veszélyesek lehetnek az egészségre, míg 14,5%-uk (44) gondolja ennek éppen ellenkezőjét, vagyis, hogy az adalékanyagok nem jelentenek veszélyt, mert szabályozott, ellenőrzött anyagokról van szó. A szavazók 3%-a vagy nem tudott választ adni, vagy teljesen ártalmatlannak tartja az adalékanyagokat.
Korunk élelmiszer-gyártása nem képzelhető el adalékanyagok használata nélkül.
A fogyasztó igényli a széles termékválasztékot, a gyártó törekszik a költségek minimalizálására, s a lehető legegyszerűbben kivitelezhető technológiák alkalmazására. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a stabil, könnyen kezelhető anyagok használata, melyek lehetővé teszik a megbízható, állandó minőségű termékek gyártását.
Élelmiszer-adalékanyag akkor engedélyezhető, ha alkalmazásának szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem érhető el, illetve, ha a javasolt felhasználási szinten a jelenleg rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján nem jelent veszélyt a fogyasztók egészségére, valamint nem vezeti félre a fogyasztót. Az engedélyezett anyag biológiai hatását rendszeresen felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények figyelembe vételével.
Számos szervezet és magánszemély, akik elsősorban a zöld szervezetekhez állnak közel, a hivatalosan hozzáférhető információkat nem érzik elegendőnek, ezért gyakran új összeállításokat készítenek. A legtöbb esetben külföldi kiadványok és a világhálón hozzáférhető információk kritikátlan átvételével. Az így keletkező információforrásokat, amelyek tények és téveszmék laikusok számára kibogozhatatlan keverékét tartalmazzák, rendkívül óvatosan kell kezelni. Az élelmiszeradalékok megítélése körüli kommunikációs szakadék áthidalására (t.i. a szakértők legyintenek az aggályokra és tudományos – a fogyasztók számára alig, vagy egyáltalán nem érthető – magyarázatokat adnak, ugyanakkor megjelennek olyan különböző hírek és listák egy-egy adalékanyag és az azt tartalmazó élelmiszerek veszélyességéről, ami mögött a szenzációkeltés, vagy a piaci verseny, a versenytárs van) az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egy közös kiadványt tett közzé, amelyben a legfontosabb tényeket, feltételezéseket és téveszméket járják körül.
Számintervallumok szerinti csoportosítás
Az E-számok
100-181
Színezékek |
100-109 – sárga |
110-119 – narancsszínű | |
120-129 – piros | |
130-139 – kék és lila | |
140-149 – zöld | |
150-159 – barna és fekete | |
160-181 – egyéb | |
200-297
Tartósítószerek |
200-209 – szorbátok |
210-219 – benzoátok | |
220-229 – szulfitok | |
230-239 – fenilek, fenolok és formiátok (metanoátok) | |
240-259 – nitrátok | |
260-269 – acetátok (etanoátok) | |
270-279 – laktátok | |
280-289 – propionátok (propanoátok) | |
290-297 – egyebek | |
300-386
Antioxidánsok és savanyúságot szabályzó anyagok |
300-309 – aszkorbinsav (C-vitamin); vitaminok |
310-319 – gallátok és eritroaszkorbátok | |
320-329 – laktátok | |
330-339 – citrátok és tartarátok | |
340-349 – foszfátok | |
350-359 – malátok és adipátok | |
360-369 – szukcinátok és fumarátok | |
370-386 – egyebek | |
400-495
Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek |
400-409 – alginátok |
410-419 – természetes mézgák | |
420-429 – egyéb természetes szerek | |
430-439 – poli-oxietilén vegyületek | |
440-449 – természetes emulgálószerek | |
450-459 – foszfátok | |
460-469 – cellulóz vegyületek | |
470-489 – zsírsavak és vegyületeik | |
490-495 – egyebek | |
500-585
Savanyúságot szabályzó anyagok és csomósodást gátló anyagok |
500-509 – ásványi savak és lúgok |
510-519 – kloridok és szulfátok | |
520-529 – szulfátok és hidroxidok | |
530-549 – alkálifém-vegyületek | |
550-559 – szilikátok | |
570-579 – sztearátok és glukonátok | |
580-585 – egyebek | |
600-671
Ízfokozók |
620-629 – glutamátok |
630-639 – inozinátok | |
640-671 – egyebek | |
700-772
Antibiotikumok |
700-772 – egyéb antibiotikumok |
900-999
Egyéb |
900-909 – viaszok |
910-919 – szintetikus mázak | |
920-929 – vegyes adalékok | |
930-949 – gázok | |
950-969 – édesítők | |
990-999 – habosító anyagok | |
1000-1520
Kiegészítő anyagok |
újfajta adalékanyagok, melyek nem sorolhatók egyik szabványos osztályba sem |
Megjegyzés: Nem mindegyik példa esik egy-egy számtartományba. Továbbá számos anyagnak, különösen az E400-499 tartományban, többféle felhasználása van.
Forrás: Wikipedia
Ha érdekesnek találtad, olvasd el ezt is:
Árpafűlé tápanyagtartalma
Miért próbáld ki mindenképpen a búzafűlevet?
Hogyan segíthet neked?
Nézd meg ezt a videót mindenképpen!
Kövess minket az fb-n is:
Egészségesen Daganat Nélkül
Fontos!!
Ezt olvasd el:
Klinikai kísérleti tanulmányok búzafűlével
Növekedést stimuláló faktor és teljes értékű táplálék
Immunműködés és növekedési hormon stimulálás
Klinikai vizsgálatok: Immunrendszer
Klinikai kísérleti tanulmányok búzafűlével
Élelmiszer adalékanyagok és növényvédő szerek ellenszerei
Klinikai Esettanulmányok: Ellenállóképesség és állóképesség
Immunműködés – immunerősítés
Klinikai kísérleti tanulmányok búzafűlével 2.
Iratkozz fel a hírlevelünkre te is!
Az itt megadott kezelési információ nem az Legyél Egészséges Kft. hivatalos politikája, és nem orvosi tanácsot jelent az orvos szakértelme és megítélése helyett. Célja, hogy te és családod tájékozott döntéseket hozhasson orvosoddal együtt. Kezelőorvosodnak lehet rá oka arra, hogy az általános kezelési lehetőségektől eltérő kezelési tervet javasoljon. Ne habozz kérdezni a kezelési lehetőségeidrő
Legyél Egészséges!